Terra Hungarica Borszalon

A Terra Hungarica egy olyan védjegy, ami a természet- és tájhű borászkodás híveit szándékozik tömöríteni. Idén szervezték a második alkalommal a Borszalont, ahol a hozzám hasonló amatőr borkedvelők méltányos áron kiváló borászoktól kóstolhatnak átlagosan 1-3 féle bort, amit maguk borászok választottak az alkalomra. A rendezvényre egyébként Zotykos cimborám hívott, akinek elfelejtettem szólni, hogy "persze, megyek" - igy mindkettőnket meglepte, amikor találkoztunk: őt azért, mert nem tudta hogy ott leszek, engem meg azért, mert meg sem próbálta kitalálni.

 

A kóstolóasztalok a Gerbeaud első emeletén lettek felállítva, és az érdeklődést mutatja, hogy délután négy óra körül zsúfolásig megtelt a szalon. Mindenki nagyon udvarias volt, tülekedéses jelenetekről nem tudok beszámolni, és a borászok is kiválóan állták a sarat, szerintem egy percen belül mindenkit kiszolgáltak, aki tartotta a poharát, és közben folyamatosan magyarázták, hogy melyik bor milyen laboranalitikai paraméterekkel rendelkezik, vagy hogy mikor és miként szüretelték, kezelték.

 

Udvarias tömeg

 

A kiállítás témája a "narancsbor" volt, ami azt jelenti, hogy az antociánosodásra hajlamos fehérszőlő fajták héjon áztatásával ronda pirkadt színű, cserébe fanyar mellékízzel gazdagodó bort lehet készíteni. Ha ez a végeredmény, akkor véleményem szerint nem érdemes vele foglalkozni, de ha ez valami köztes állapot, mint anno az Enikő küvénél volt, akkor talán valami jó is kisülhet belőle. Ami "narancsbort" én ezen a rendezvényen kóstoltam, az mind gyomorforgató volt, akár magyarok, akár szlovének vagy olaszok készítették - mondjuk úgy, nem lettem a műfaj megszállottja. Tippem szerint aki a radiccioval elboldogul, annak van esélye arra, hogy valamelyik narancsbor rajongói klub tagja lesz.

 

Maradtunk hát a hagyományos borok kóstolásánál. Ami nekem nagyon ízlett (nyilván nem kóstoltam mindent, és a nap végére el is fáradtam): Kreinbacher Öreg tőkék bora 2007, Bott-Bodó Teleki furmint 2011, Losonczi Lívia hárslevelű 2011, Kasnyik Kürt olaszrizling 2009, Szecskő Rubintos 2011, Szecskő Turán 2011, Orsolya Kutyahegyi Zweigelt 2011. Ezen a napon fehérborból a Balassa Mézes-Mály furmint 2009 vitte el a pálmát, az én ízlésem szerint nagyon komoly fölénnyel. Mintha egyszerű, paraszti bor valami elképesztő kifinomultsággal készült volna. Igazi reveláció volt. Nagyon szurkolok, hogy ez az irányvonal megmaradjon, mert nem hiszek a "kristályszerű" borokban. A vörösborok közül a Ráspi Resveratol 2009(?) volt messze-messze kiemelkedő - azt hiszem, ez volt eddig a legjobb vörösbor, amit valaha ittam.

 

Zotykos cimborám kóstolás közben azzal szórakoztatta magát, hogy minden általa ismert borásznak bemutatott, és elmondta, hogy mennyire gyűlöl engem - annak ellenére, hogy 15 éve haverok vagyunk. Sajnos hiába agitáltam a többieket, nem vettünk gourmet (ejtsd:zsurmé :DDDDD) kóstolótálat, így kellemesen elbódultunk a sok jó bortól. Az este vége így átcsúszott vidám adomázgatásba - Zotykos még interjút is adott egy mikrofonba narancsbor témában, úgy, hogy világossá tette még az interjú előtt, hogy nem kóstolt ilyen bort egyáltalán (állítólag a riporter a Katolikus rádiótól jött - így érthető, az ő hallgatóinak úgyse lesz gond, ha valaki olyasmiről beszél, amit sose látott.) Lassan elérkezett a záróra, mi elvesztettük egymást a szinte teljesen kiürült szalonban, így visszaváltottam a poharamat és megjelentem azon a sarkon, ahol az előre megbeszéltek szerint a feleségem felvett és hazaszállított.

2012.11.18. 12:01

A bejegyzés trackback címe:

http://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr974912505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2012.11.20. 22:25:03

Klassz poszt, jó volt olvasni! Köszi a beszámolót! Persze azért nem érzem bíztatónak a képet, legutóbb is csak a kiváló hátszín mentette meg a radicchiokörítést...

Facebook

Utolsó kommentek

  • grano: Rambo: Az idén egy estét áztattam a Chardonney-t. A 21 mustfokra nem kellett volna. Nyálkázni már ... (2018.01.21. 07:06) Mítoszvadászat
  • Antal Krausz: SZIA SANYI . SZERINTEM A FURMINTOT CSAK FAHORDÓBAN SZABADNA ERJESZTENI, MERT AZ ADJA MEG AZ ALAPJÁ... (2018.01.16. 17:26) Az első kóstolások
  • fa_design: Azért én nem hagynám ki a sorból a telepíthető permetezőket sem. www.permetezoshop.hu (2018.01.15. 20:16) Permetezés eszközei
  • kunzoo: Van ahol ez nagy gond. Léteznek viszont olyan területek ahol jobb lenne meghagyni az erdőt. Példáu... (2018.01.10. 21:39) Javaslat elhanyagolt zártkertek rekultivációjára
  • Fehérváry Gál László: Valami hír az esetleges sorozatgyártásról? :D (2018.01.09. 22:27) Egy királynak értenie kell mindenhez
  • Utolsó 20

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.