A hét közepén elég aggasztó hírek érkeztek Dörgicséről, ugyanis tőlünk kb. 30 kilométerre lévő Kab-hegyen megdőlt az országos szélrekord, 163 km/órás szélsebességgel. Pont a szélirányba estünk, így nem sok jóra számítottam az ültetvénnyel kapcsolatban. Nos, a kár tényleg nem kicsi, de több tényező együtt ad okot homlokráncolásra.
|
| Letört vessző |
Egyfelől ez az orkán senkinek nem hiányzott, jó sok hajtást, vesszőt letört. A nagyobb szőlők lekötözött vesszőit letépte a támrendszerről, minnél nagyobb volt a tőke, annál nagyob mértékben. Ez szerencse is a szerencsétlenségben, mert így ép maradt a tőke, csak vissza kellett kötözni a támrendszerre.
Az időjárás miatt kb. egy-két héttel vagyunk lemaradva az átlagostól, és kb. három héttel a tavalyi állapottól. A hajtások kicsik, abban az állapotban vannak, hogy az ember hozzáér és ettől lepattan. Tehát az az állapotot, amikor a fattyúhajtást már nehezebb letörni, még nem értük el. Ennek megfelelően, az átoltásra váró szőlőben is sok hajtást egyszerűen lefújt a tőkéről a szél.
|
| Letört oltásnak hagyott hajtás |
Ahol a hajtások nagyobbak, ott is éppen csak elérték az első drótpárt, amelybe be lehet fűzni őket. Az ekkora szél a drótnak vagdalja a hajtásokat, amelynek eredményeképpen annak csúcsa letörik. Ilyenkor az első levél hónaljhajtása veszi át a csúcshajtás szerepét, de azok a virágok, amelyek már kialakultak a szőlőn szintén letörtek, de annak már nincs pótlása. Ez persze fürtválogatás előtt még nem jelent helyrehozhatatlan problémát, de többől jobban lehet válogatni.
|
| Letört hajtáscsúcsok |
De hát ilyen a mezőgazdaság, pláne a terménybiztosítás nélküli hobbigazdaság. A szélkár egyébként összességében nem volt akkora, amekkorának a helyi emberek jelentették a vihart követően, és a frissen rotált földön az eső sem folyt meg, hanem szépen elitta a talaj a vizet. Ezzel szemben a vadkár mostmár elviselhetetlen méreteket kezd ölteni. A tizenegy soromból kettőt (a két szélsőt) szinte teljesen, kopaszra(!) legeltek az őzek. Sajnos megint be kell(ene) ruháznom villanypásztorba, de most erre nincs pénzem.
A leszaggatott tőkéket visszakötöztem, a letört hajtásokat kiszedegettem a szőlőből (a száradó levelek páradús környezetet biztosítanak a gombáknak), és azokat a hajtásokat, amelyek elérték a bújtató drótot, szépen, lazán megkötöztem kötözőpisztollyal.
A páradús, időnként meleg levegő remek terepet a gombafertőzésnek (bár ennek nyomát még nem találtam a szőlőben) ezért megelőzésképpen Thiovit + Dithane kombóval meptermeteztem a szőlőt.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
