Hiánybetegségek

Régóta adós vagyok ezzel a bejegyzéssel magamnak, mert a növényvédelemmel foglalkozó postok közül már csak ez hiányzik. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs olyan betegség, amivel nem foglalkoztam, de a leggyakrabban előforduló problémákra már válasz található a blogon.

A makroelemek

Makroelemek: a nitrogén (N), a kálium (K) és a foszfor (P). Ezeknek az elemeknek a pótlási lehetősége a szőlőültetvényben nagyon korlátozott, ugyanis a szőlő gyökérzete jóval mélyebbre nyúlik annál, mint amilyen mélyre a tápanyag utánpótlást le lehet juttatni. Ezért az ültetvényeket általában egyszer, telepítéskor trágyázzák.

Ha mégis trágyázzuk a szőlőt (akár szerves-, akár műtrágyával) akkor a gyökérzet egy részét a talajfelszín közelében tartjuk, ami egyébként nem feltétlenül célunk, ugyanis a növény így rosszabbul tűri a környezeti stresszhatásokat. Én úgy gondolom, hogy az alapvető tápanyagokat a szőlőnek trágyázás nélkül is el kell érnie.

Nitrogén (N) hiány

A növény számára szükséges makroelemek közül legnagyobb jelentősége a nitrogénnek van.
Egyetlen elem hiánya sem okoz olyan határozott növekedésgátlást, olyan elmaradást az állományban mint a nitrogénhiány. A nitrogén fehérjealkotó. Leginkább a vegetatív szervek növekedését és fejlődését segíti, de alapvető befolyással van a generatív szervek fejlődésére is.

A nitrogén hiányát a növény satnya növekedése, fakó-világoszöld színe jelzi. (A képen a világos levél nitrogénhiányos, mellette a normális nitrogénellátottságú levelek láthatók.)





Többlete az állomány megdőlésében, a betegségek iránti fogékonyság növekedésében, a
rosszabb tárolhatóságban, valamint a cukor- és keményítőtartalom csökkenésében jelentkezik.

Foszfor(P) hiány

A foszfor a generatív fejlődés makroeleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energiaháztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a termésképzés szempontjából alapvető jelentőséggel bír.

A hiánya esetén fellépő általános anyagcserezavar következtében lassul a fehérje- és cukorképzés, gyengül a keményítőszintézis. A foszforhiány hatására romlik a növény vízháztartása és az alsó, idősebb levelektől induló vöröses elszíneződés, sárgulás, majd végül elhalás figyelhető meg az állományon. Az elégtelen foszforellátás következtében késleltetetté válik a virágzás és az érés is.

A foszfor túladagolása jelentős tápelem aránytalanságokhoz vezethet. Például a P – Zn antagonizmusból fakadóan foszfortöbblet esetén állományaink relatív Zn, hiányával kell számolnunk, aminek jelentős termésveszteség és minőségromlás lehet a következménye.

Kálium (K) hiány

A kálium nélkülözhetetlen eleme a szénhidrátanyagcserének, valamint a keményítő képzésnek- és lebontásnak. Jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A harmonikus káliumellátás védi a növényt a szárazságstressztől. Aszályos évjáratokban, kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén különösen megnő a növények megfelelő káliumellátottságának a jelentősége.

A növények elégtelen kálium ellátottsága esetén csökken az ellenálló képességük, valamint aránytalanul megemelkedik a párologtatásuk, ami levélcsúcsaik, levélszéleik hervadását, elhalását eredményezi. A káliumhiány következtében sérül a növény szénhidrát-anyagcseréje.


Gyengül a cukor és egyéb létfontosságú asszimiláták beépülése a növényi szervekbe.


A mikroelemek

A mikroelemek olyan ásványi anyagok, amelyek nélkülözhetetlenek a szőlő megfelelő fejlődéséhez. Hiányuk esetén a növény deformálódik, a termésmennyiség csökken. A mikroelemek hiánya adódhat abból, hogy a talajban ténylegesen nincs elegendő az adott elemből, de előfordul az is, hogy a jelen lévő ionokat a növény nem tudja felvenni. Ennek egyik oka az ún. ionantagonizmus, ami azt jelenti, hogy egyes ionok felvétele gátolja más ionok felvételét.
A hiányzó elemek pótlásánál jól beválnak a lombtrágyák, amelyek a levélen keresztül szívódnak fel. Nézzük sorban az egyes mikroelemek hiánytüneteit!

Magnézium (Mg) hiány

A magnézium a klorofill központi eleme, így alapvető szerepet tölt be a növények asszimilációs folyamataiban. Szerepe a fotoszintézis mellett a glikolízisben, a Szentgyörgyi- Krebs ciklusban, a légzésben, valamint a zsír (olaj)-, szénhidrát- és a fehérjeszintézis egyes folyamataiban is meghatározó.

A káliummal jól ellátott, nagy mésztartalmú, kevés magnéziumot tartalmazó talajokon a növények Mg felvétele gyakran akadályoztatott. Bőséges foszfor- és nitrogénellátottság esetén a növények magnézium igénye is megnő, így a N, P és a K műtrágya adagok növelése a Mg relatív hiányát okozhatja.

A magnézium hiánytünetek megjelenését döntően az idősebb leveleken diagnosztizálhatjuk. A tünetek a klorofill pusztulásából erednek. A hiány következtében a növények alsóbb levelei sápdttá válnak, ugyanakkor a főér és környéke még hosszabb ideig zöld marad (érközi klorózis).




A hiány előrehaladtával a klorofill teljes pusztulása után a klorotikus felületeken először sárga - narancssárga, vörös – bíborvörös elszíneződés keletkezik, mely a későbbiekben barna elhalt foltokká alakul át. A magnéziumhiány következtében károsodott levelek általában hamar lehullanak.


A magnéziumtöbblet ugyanolyan káros, mint a magnézium hiánya. A túlzott Mg ellátotás következtében a Ca/Mg arány felbomlását tapasztalhatjuk. A magnézium többlet hatására kialakuló relatív kaciumhiány következtében a növények gyökerei károsodnak és a Ca hiányhoz hasonló tünetek jelennek meg a hajtásokon.

Vas (Fe) hiány

A vas-ellátottságnak fontos szerepe van a klorofill szintézisben, a N és a szénhidrát háztartásban, és a légzési enzimek alkotórésze.

A vas felvétel a levelekben a tenyészidő kezdetétől folyamatosan növekszik, amennyiben abszolút vagy relatív a vashiány, a leveleken jellegzetes tünet alakul ki. Fe-hiány esetében a fiatal levelek egyenletesen sárgulnak, a levéllemez a szokásosnál vékonyabb. A tenyészidő későbbi fázisában a levelek széle megbarnul, elhal. A fiatal levelek aprók. A levelek közötti részek (internódiumok) rövidek, gyengén növekednek, a gyökerek vége megvastagszik.

A vas-hiány okozta klorózis savanyú, semleges és lúgos kémhatású talajokon egyaránt előfordulhat. A talaj magas, aktív mésztartalma befolyásolja a vas hiányt. Erre különöse az alany megválasztása során kell nagy figyelmet fordítani.

Gátolja a vas felvételét a magas agyagtartalom, a hidrokarbonát ionok-felszaporodása, a finom eloszlású magas mésztartalom. A nagy mésztartalmú, tömörödött, csekély oxigéntartalmú, kötött agyagtartalmú talajokon az anyagcsere folyamatok lelassulnak, a gyökérlégzés, a tápanyagfelvétel gátolt.

A vas feleslege átlagos körülmények között gyakorlatilag ismeretlen fogalom.

Bór (B) hiány

A bór alapvető szerepet játszik a növények tápelem-felvételében, a szénhidrátok és egyéb asszimiláták szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben.

A bór élettani, fiziológiai hatása sokoldalú: növeli a sejtfal stabilitását, így a kártevőkkel és a
kórokozókkal szembeni ellenálló képességet, a sejt differenciálódását, elősegíti a pollen
csírázását, a virág és a termés kialakulását, kedvezően befolyásolja a vízháztartás alakulását.

Bórhiány elsősorban a savanyú kémhatású, laza vagy igen kötött, tehát szélsőséges talajadottságok között lép fel. Általános szabály, hogy a talaj felvehető bórtartalma a kötöttség, valamint a talaj szénsavas mésztartalmának növekedésével (pH emelkedéssel) csökken.

A hiány következtében romlik a megporzás hatékonysága, az ízközök rövidek lesznek, a virágok lehullanak. Jellegzetes tünet az úgynevezett „madárkás fürt”, mely a hiányos termékenyülés és a gátolt bogyófejlődés következménye. A bórhiány következtében a bogyók aprók maradnak és minden esetben jelentős minőségromlással számolhatunk.

A levéllemez elhalványodik, deformálódik, a levelek barnára színeződnek.


A levéltrágyázás során az alkalmazásra kerülő koncentrációt szigorúan be kell tartani, mert a túlságosan nagy adagnak negatív élettani, és toxikus hatása van. A bór feleslege esetén az idősebb levelek csúcsi része és szélei megbarnulnak, majd elhalnak. Idővel, súlyos túladagolás esetén ezek a nekrózisok az egész levélre, majd az egész növényre is kiterjedhetnek. A felesleg következménye jelentős termésveszteség, illetve akut esetben az állomány pusztulása is lehet.

Mangán (Mn) hiány

A mangán számos enzim aktiválásában, a cukorszint emelésében vesz részt. Mangánhiány
magas szervesanyagtartalmú, meszes talajokon léphet fel.

A Mn-hiány jellegzetes tünetei: a fiatal levelek már a kihajtás után rövid idő múlva elhalványulnak. A levélerek között mozaikos sárgulás jelentkezik, a levéllemez lassanként pirosra színeződik, majd ezt nekrózis és a levélerek sárgulása követi. A hajtásnövekedés és a bogyóérés erősen korlátozott, tünetei gyakran a vas-klorózis tüneteivel megegyezőek.

Hazai viszonyok között többnyire megfelelő a szőlő Mn-ellátottsága, sőt savanyú talajokon
gyakori a mangántartalom növekedése, ami toxikus, mérgező hatást válthat ki. A mangánfelesleg hatására az eltolódó Fe:Mn arány relatív Fe hiányhoz és így klorózishoz vezethet. A Mn indukálta Fe hiány következtében az idősebb leveleken barna foltok keletkeznek, melyeket klorotikus gyűrű vesz körül.

Cink (Zn) hiány

A cink elsősorban katalizátorként játszik szerepet. Feladata, funkciói szorosan kapcsolódnak a Szőlő légzési és keményítő szintézis folyamataihoz. Évi felvétele, a növényekben való transzlokációja a nitrogénfelvételhez hasonló. Legnagyobb a fiatal szövetek, hajtáscsúcsok,
kacsok, fiatal levelek Zn tartalma.

Az ültetvényekben fellépő cinkhiány hazánkban ritka. Oka elsősorban a nagyadagú,
esetenként lokálisan adagolt foszfor műtrágyázás, amelynek hatására kedvezőtlen foszfor/cink arány alakul ki.

Zn-hiány esetében csökken a hajtásnövekedés, rövidebb internódiumok képződnek, a
levéllemez növekedése is lelassul. A levelek nem képesek kifejlődni, asszimetrikusan
redőzöttek és élesen fogazott szélűek. A főhajtások gátolt növekedése miatt a lombozat
bokorszerűen alakul ki. A fürtök lazák, lehullanak a tőkéről.

Hazai talajainkon Zn felesleg csak ritkán fordul elő. A tünetek hasonlóak a vas-, illetve a mangánhiányhoz.

Kalcium (Ca) hiány

A kalcium sokoldalú szerepet tölt be a növények életfolyamataiban. A növényben szervetlen és szerves sók alkotórészeként, vagy ionos formában van jelen. Élettani jelentősége a plazmakolloidok hidratáltsági állapotának kialakításában, a sejtmembránok áteresztő képességének szabályozásában jelentős. Segíti az osztódó szövetek sejtjeinek osztódását, valamint kedvező hatással van a gyökérnövekedésre is. A megfelelő Ca ellátás fokozza a talajban a nitrifikációt, segíti a növények nitrogénfelvételét, azok fehérjeszintézisét.

A Ca hiányát nem minden esetben kíséri látható tünet. Ebben az esetben a növények gátolt növekedéséből lehet rá következtethetni. Kifejezettebb hiány esetén a növényi csúcsrügy fejlődése elmarad, a szárbaindulás késik, vagy elmarad. Számos esetben a hiány következtében a növényen nem fejlődnek új levelek, a meglévő idősebb levelek csúcsi része elszíntelenednek és elnyálkásodnak. A hiány jellegzetes tünete a fiatal növényi részek klorózisa, valamint a fiatal levelek kanalas felkunkorodása és a levélerek megbarnulása.

Abban az esetben, ha a termőterület talaja nem savanyú, akkor a Ca hiány nem jelentkezik. A talaj savanyodását meszezéssel (mésztrágyázással) lehet megszűntetni.

Réz (Cu) hiány

Magyarországon ez a hiánybetegség nem lép fel a szőlő esetében, mert főként szervesanyagokban gazdag láptalajokon jellemző, ezek a területek azonban nem alkalmasak szőlőtermesztésre.

A hiánybetegségek leírása magyar forrásból is elérhetők. Jól megfogalmazott írásokról lévén szó, a változtatás nélkül átvett részek aránya nagyobb, mint a külföldi szakirodalom feldolgozásából keletkezett bejegyzéseké.

Források:

2009.03.01. 11:47

A bejegyzés trackback címe:

http://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr781357487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

liberias 2011.02.15. 12:01:31

Köszönet a jól összeszedett anyagért!
Végre egy jó blog, ahol növényvédelemről is szó esik!
További jó munkát!

Zolisef 2014.08.16. 21:31:21

Szép estét!
Ezeknek a hiánybetegségeknek a tüneteit mennyi idő alatt lehet megszünetni? Ha a jövő évi permetezésnél intenzíven pótolom a tápanyagokat, (van mit)akkor már nem jelentkeznek ezek a tünetek?
Te mit/miket használsz, milyen időközönként?
Zoli

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.08.18. 00:08:30

@Zolisef: A lombtrágya nagyon hamar (egy héten belül) látható eredményt hoz. Van egy komlex lombtrágya, a "Zöldítő" (zoldito.hu/) én azt használom. Lehet mást is venni, szerintem ebben minden benne van, ami kell. Évente 1-2 alkalommal használom.

Kocsánybénulás ellen szoktam külön is magnéziumot adni (www.fitohorm.hu/index.php/termekeink/9-termekek/118-24-mg-magneziumoldat), és bór tartalmú permettel permetezek (biocont.hu/lombtragyak), ami állítólag jó a szőlő immunrendszerének.

grano · http://fuxvolgy.blog.hu/ 2014.08.18. 14:37:50

@RAMBO: a bór nem a terméskötődéshez szükséges?

A vitaflóra 10-20 literes csomagban jóárasan árulja a lombtrágyáit.
A Pali bácsi féle Zöldítőből a foszfor hiányzik egyedül.
(Összevadásztam vagy 13 féle szőlőbe ajánlottat az összetételükkel együtt egy exceltáblába.)

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.08.24. 18:01:01

@grano: A bórt immunológiai szempontból fontosabbnak tartja a Biocont, a makroelemek közül a P felel a termésképződésért. Ugyanakkor tény, hogy tavasszal bórtartalmú trágyával nyomultam, és soha olyan bőséges terméskötődésem nem volt, mint az idén.

grano · http://fuxvolgy.blog.hu/ 2014.08.25. 10:49:51

Hm... ez érdekes amit írsz. Foszfor kell a terméskötődéshez...??
Tavasszal rügyfakadástól fitohorm szőlővel nyomattam egészen virágzásig. (ebben csak mikroelemek vannak).
Virágzás után kapta a vitaflórát, ami már plusszban NPK komponest is tartalmaz (meg ként).
Záró permetezéshez fitohorm turbo foszfort kapott ami 4N26K28P tartalommal bír. (Azt olvastam, hogy kálium kell a cukor és az egzakttartalom növeléséhez, illetve segíti a vesszők beérését is)

A chardonney szép lett.
De van egy rész a kékfrankosban ami soha nem kötött jól.
Ott nagyon meszes a talaj. Lehet, hogy a mész miatt nem tudja felvenni a foszfort? A leveleken nem láttam ilyen tüneteket amit a cikkben írtál.

Bali5 2015.06.12. 16:10:33

Kedves Rambo

Az alábbi képeken a favorit csemegeszőlőm levele látható, segítséget szeretnék kérni a tünetek okának megállapításában.
A világos foltos tünetek egyenlőre csak az idősebb leveleken fordulnak elő, a fiatal hajtásokon nem látszanak. Vírusra vagy hiánybetegségre gyanakszom.

Pár éve édesapám kapott néhány othello vesszőt melyet eldugványozott a kertben, a vesszők meg is fakadtak.
A lugasomban lévő Favorit és Kozma Pálné fajtákat megpróbáltam átoltani valami ellenállóbbra, de az othellókon is gyakorolgattam az oltást. Az othellók levelein feltűntek a magnézium hiány szerű tünetek, az erek zöldek de a köztes részek világosak, ezek a tünetek pedig a nyár előrehaladtával lesznek egyre erősebbek, továbbá a fiatal hajtások később fakó, halványzöldekké válnak, úgy gondoltam biztos valami hiánybetegség és nem foglalkoztam velük. Most azonban, hogy a lugasom 2 egymás melletti szőlője a képen látható tünetet mutatja a harmadik viszont semmit, tartok tőle, hogy ez vírus, amit a közös metszőolló és oltókés használatával átvittem az egészséges tőkékre.
Ezzel kapcsolatban kérném ki a tanácsodat.

kepfeltoltes.hu/150612/kepatmeretezes_hu_DSC01735_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

kepfeltoltes.hu/150612/kepatmeretezes_hu_DSC01736_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.06.12. 22:18:54

@Bali5: Mivel az erek mentén zöld a levél, és az erektől távolabbi részeken kezd sárgulni, elsősorban vas vagy magnézium hiányra gondolok. Van mindkettőből a Fitohorm lombtrágya, azt próbáld ki, vagy a kombinált Fitohorm "Zöldítő" keveréket. Ebben van Nitrogén is, ha homoktalajotok van, az sem fog ártani. Kéthetente 1 dl 10 liter permethez, fürtzáródásig.

Ha ESCA lenne, az nem húzná évekig, már kinyírta volna a szőlőt.

Vírusra nem gondolok első körben, mert az mozaikszerűen terjed (egyes levélerek közötti részek halnak el jól körülhatároltan az erekkel), ahogy a szívó kártevők megszúrják. Az oltócsappal átvitt pedig az egészet sárgítaná - tehát ezt első körben kizárnám. (Nem beszélve a levél pöndörödés teljes hiányáról, ami fontos tünet.)

Bali5 2015.06.13. 21:11:47

Köszönöm a segítséget, kicsit meg is nyugtattál mivel nagyon kedves nekem az a két tőke és nem szeretném ha végezne vele a vírus. Kipróbálom a lombtrágyát, azt egyébként a rendes növényvédelmi permethez(peronoszpóra, lisztharmat) hozzá lehet keverni?

Ha megkérhetnélek vetnél egy pillantást az előző hozzászólásban említett othelló szőlő levelére is?
Az othelló idősebb leveleinek egy része olyan ahogy a tegnapi hozzászólásomban leírtam, azonban a hajtások fiatalabb részei úgy általánosságban halványabbak és úgymond mozaikosság is felfedezhető rajtuk.

mellékelek róla egy képet:

kepfeltoltes.hu/150613/kepatmeretezes_hu_DSC01737_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

A tanácsodat előre is köszönöm.

Üdv,
Balázs

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.06.15. 08:46:21

@Bali5: Hát, ez lehetNE valami mozaikvírus. Ilyenkor a szívó kártevőket kell irtani. Az a baj, hogy ez bio-eszközökkel nem annyira lehetséges - a szívó kártevők ellen felszívódó permet kellene, az meg bio-ban nincs.

Ennek ellenére mégis azt gondolom, mivel nem látok elhalt cellákat, hogy ez is inkább tápanyaghiány (főleg, mert csak a fiatalabb leveleken jelentkezik) szóval szerintem itt is segít a zöldítő lombtrágya.

Bali5 2015.06.15. 21:18:07

@RAMBO: Köszönöm szépen a segítséget :)
A nyár közepe, vége felé megírom és képpel illusztrálom hogy, hogyan alakultak a szőlőim.

További jó szőlészkedést :)

Erzsébet Nagy 2016.04.21. 11:11:08

Nálunk sokszor előfordult, hogy vitaminhiányos volt a növény, találtam ezt a cikket ebben leírják, hogyan előzhető meg a bórhiány: agrobio.hu/hu/hirek/az-okszeru-biostimulalas-es-a-borhiany-megelozese/ Szerintem érdemes ezt is elolvasni.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.