A perenoszpórát egy gomba, a Plasmopara viticola okozza, amely az Oomycota törzsbe tartozik. Máig nem jutottak dűlőre egymás között a biológusok abban, hogy vajon fotoszintetizáló képességüket elvesztett moszatok ezek a gombák, vagy sem. Egy azonban biztos: a perenoszpóra magasan fejlett gomba, amelynél a szárazföldi életmódra való áttérés nagyon jól megfigyelhető: esős időben zoospórákat (eltérő hosszúságú ostoraival önállóan mozgó szaporítósejteket) száraz időben pedig oospórákat (egy olyan vastag falú spórákat, amelyből nedvesség hatására egy zoospórákkal teli spóratartó keletkezik) képez.
 |
| A lisztharmat életciklusa |
A gomba szaporodásakor megkülönböztetünk ivaros és ivartalan szaporodást. Az ivartlan forma a faj minnél szélesebb elterjedését, míg az ivaros a génrekombinációt szolgálja annak reményében, hogy az új génállomány jobb lesz a réginél.
A perenoszpóra a levélben képződő oospórával (vastag falú spórával) telel át. Tavasszal sporangium hajt ki az oospórából, amelyből nedves időben olyan zoospórák (rajzóspórák) áramlanak ki, amelyeknek két, eltérő hosszúságú ostora van. Ezek a rajzóspórák a szőlőlevél fonákján telepszenek meg, és egy gonbafonalat bocsájtanak a levél légzőnyílásán (sztómán) keresztül a levélsejtek közötti állományba. Ezek a gombafonalak szívófonalakat, hausztóriumokat bocsájtanak a sejtekbe. Ezután a gonbafonalakból spóratartók (sporangia) fejlődnek ki a légzőnyíláson keresztül, amelyen spórák (sporangium) fejlődnek, amelyből újabb zoospórák rajznak elő, amelyek újra és újra megfertőzik a növényt.
 |
| A fa-szerkezetű gombafonal a spóratartó (sporangia), mellette a tojásdad spórák (sporangiumok), bennük a rajzóspórákkal |
Száraz időben a levél szöveteiben kifejlődnek a vastag falú, télálló oospórák. Ennek során a női ivarszerv oogonia és a hím ivarszerv antheridium között párzófonalon keresztül sejtmag vándorol az oogoniába, majd egyesül a női sejtmaggal és genetikai állomány cserés osztódás, meiozis történik.
 |
| Perenoszpóra nász |
Így az oospóra már hibrid génállománnyal várja a következő fertőzési ciklust.
 |
| Az oospórák a levél szövetében. |
 | A levél színén megjelenő "olajfolt", ami a fonákoldali fertőzésel átellenben található. |
 | A levél fonákján foltokban penészgyep jelenik meg. |
 | A bogyók először megbarnulnak, majd lilásra később barnára beszáradva lehullanak. |
A perenoszpóra 10C fok fölötti hőmérsékelten már fertőz, ha legalább 10 mm csapadék esett (ilyenkor két hétig is lappang), bár a hőmérsékleti optimuma 20-25C fok körül van (amikor a lappangási idő mindössze 3-4 nap).
Általánosságban elmondható, hogy a rajzóspórákkal szaporodó gombák ellen nehézfém tartalmú szerekkel védekezünk, mert a spórákat a nehézfém megbénítja - egész pontosan a csillók fehérjeburkát kicsapja. Réztartalmú szert a virágzás után javallot adni.
Ez azonban mindenképpen csak megelőző védekezés esetén hasznos, a már levelekbe hatolt perenoszpóra ellen nem igazán hatásos. Ilyenkor mindenképpen tanácsos felszívódó szerrel védekezni, amely a növény szöveteiben is elöli a gombafonalakat.
Nyilván a tőke gyors kiszáradását lehetővé tévő hajtásválogtás is nagyon fontos, hiszen a rajzóspórák csak nedves felületen képesek mozogni. Az áttelelő képletek eltávolításával nem érdemes próbálkozni, a magas légkörből is érkezhetnek rajzóspórák, amelyek akkor is fertőzhetnek, ha előtte éveken keresztül helyesen védekeztünk.
Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
University of Winnipeg
Ohio State University
APSnet / Plant Pathology Online
Microscopica fórum
University of Guelph
INRA
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
